A talpmasszázs előnyei 1. - vérnyomásra gyakorolt hatás

A mai bejegyzésem egy fantasztikus masszázsról szól, amely nem csak az állómunkát végzőknek jelent felfrissülést, hanem rendszeres alkalmazásával akár a belső szervi problémákon is segíthet.

2017-ben kezdtem el foglalkozni a masszázzsal és ezen az úton egy Shiatsu-alaptanfolyam volt a kezdőlökés. Bár kifejezetten csak a Shiatsuval még nem foglalkozom (ez egy japán eredetű pontnyomásos technika), de az akupresszúra (és nem akupunktúra!) továbbra is része az alkalmazott masszázstechnikáimnak.

A reflexológiai alapú talpmasszázsban is főleg pontnyomásos masszázsfogások vannak, de a svédmasszázsban is alkalmazott frissítő technikákkal igazi felüdülést jelent.

(fotó: Nádas Mónika)

Miért jó talpmasszázsra járni?

- fokozza a vér- és nyirokkeringést,

- mobilizálja a láb és lábujjak ízületeit,

- elindítja a belső szervek, érzékszervek, az idegrendszer, hormonrendszer kilengéseit a homeosztázis (egyensúlyi állapot) irányába,

- rendkívüli nyugtató hatással bír.

Bővebb információ a talpmasszázsomról és az ellenjavallatairól.

A keleti és nyugati gyógyítás határmezsgyéje

Hogy ne csak általános frázisokat puffogtassak egy talpreflexológiai térkép letöltésével, amelyet amúgy is könnyen találni az interneten, kiemelném, hogy komoly kutatások folynak a (talp)masszázs témájában, mérhető eredményekkel. Ebből szemezgetek a következőkben, azaz a mostani és későbbi blogbejegyzésben.

Kutatás a talpmasszázs vérnyomásra és pulzusra gyakorolt hatásáról másodfokú hipertóniás betegeknél egy randomizált kontrollált vizsgálatban [1]

Fogalmak:

A randomizált kontrollált vizsgálat (randomized controlled trial, RCT) egyfajta tudományos (gyakran orvosi) kísérlet, amelynek célja a torzítás bizonyos forrásainak csökkentése az új kezelések hatékonyságának tesztelésekor; ezt úgy érik el, hogy az alanyokat véletlenszerűen osztják el két vagy több csoportra, eltérően kezelik őket, majd összehasonlítják őket a mért válasz alapján. Az egyik csoportot éri a beavatkozás (a kísérleti csoport), míg a másik (általában kontrollcsoportnak nevezett) csoportot nem, vagy placebo beavatkozás éri. A kezelés hatékonyságát a kontrollhoz képest értékelik. [2]

A hipertónia, azaz magas vérnyomás egy meghatározott szisztolés és diasztolés érték ( mértékegysége a Hgmm) feletti vérnyomás értéket értjük. Ennek több fokozata van, a kutatásban résztvevőknél a másodfokú magas vérnyomás diagnózisa állt fent. A magas vérnyomás diagnózisának megállapításához többszöri és különböző időben történő mérés átlagát kell(ene) venni.

Elsőfokú hipertóniáról

- eszerint [3] ekkor beszélünk: szisztole: 130-139, diasztole: 80-89 Hgmm

- eszerint [4] pedig: szisztole: 140-159, diasztole: 90-99 Hgmm

Másodfokú hipertóniáról

- eszerint [3] ekkor beszélünk: szisztole: 140 feletti, diasztole: 90 feletti Hgmm

- eszerint [4] pedig: szisztole: 160-179, diasztole: 100-109 Hgmm

Ha belemélyednék az interneten fellelhető további csoportosításokba, valószínűleg még többféle intervallumot találnék. Pedig nem mindegy, hogy az orvostudomány egységes értékeket használ-e vagy sem.

Mindenesetre a kísérletben a másodfokú hipertónia alatt a szisztole: 140 feletti, diasztole: 90 feletti Hgmm-t értették és ezt adták meg hivatalos értéknek.

A kísérlet lényege:

A magas vérnyomás vezető oka a szív- és érrendszeri betegségeknek. Habár sokféle gyógyszer áll rendelkezésre a kezeléshez, de a betegek egy része kipróbál alternatív módszereket is. A talpmasszázsról bebizonyosodott, hogy csökkenti a magas vérnyomást - igaz a vizsgálatok a másodfokú hipertóniás betegekre korlátozódtak csak.

Randomizált kontrollált kísérlettel támasztották alá a kutatók (Praew Kotruchin, Soupap Imoun, Thapanawong Mitsungnern, Patcharin Aountrai, Maneenuch Domthaisong, Kazoumi Kairo) a talpreflexológia vérnyomás- és pulzuscsökkentő hatását.

Mind a kísérleti, mind a kontrollcsoportba 47 személyt választottak ki és a kísérleti csoport tagjai talpmasszázsban vettek részt. Megmérték a talpmasszázs előtti, 15 perccel a talpmasszázs utáni és 30 perccel a talpmasszázs utáni vérnyomás és pulzus értékeket.

A kísérleti csoportban, 15 perccel a talpmasszázs után, a szisztolés érték 3,29 Hgmm, 1,71 Hgmm értékkel, a pulzus pedig 1,71-gyel csökkent a talpmasszázs előtt mértekhez képest átlagosan. Ugyanez a trend volt megfigyelhető a talpmasszázs után 30 perccel mért értékek tekintetében, de ott kifejezetten a pulzusban tapasztaltak csökkenést, azaz 4,96-tal alacsonyabb pulzust átlagosan.

Felmerülő kérdéseim/következtetések:

- vajon a talpmasszázsnak vagy a masszázsnak, mint általános kezelési formának tudható be ez a hatás?

- vajon ez a hatás hosszútávon mennyire marad meg?

Mindenesetre biztató az eredmény.

Felhasznált források:

[1] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33190420/

[2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Randomiz%C3%A1lt_kontroll%C3%A1lt_vizsg%C3%A1lat

[3] https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-pressure/diagnosis-treatment/drc-20373417

[4] https://www.doki.net/tarsasag/hypertension/upload/hypertension/document/finta_e_mi_is_az_a_hypertonia_finta_ejz_20180128.pdf?web_id=